1971-ben születtem Miskolcon, azóta is itt élek. Feleségemmel, Kingával Martin-kertvárosban lakunk, két fiunk van: András és Barnabás. Gépészmérnökként végeztem a Miskolci Egyetemen, ahol jelenleg is tanítok, mérnök hallgatóknak próbálom megmutatni a szakma szépségeit és átadni nekik a munkájukhoz szükséges tudást.
Gyermekként nem volt kapcsolatom Istennel, bár nagyszüleim vallásos életet éltek. Felnőttként kezdtem érdeklődni a Biblia iránt, de az első igazi lépést a hit irányába csak András fiunk születése után tettem meg, 2006-tól látogatjuk rendszeresen a Deszkatemplom istentiszteleti alkalmait.
Az Úr fokozatosan terelt egyre közelebb ahhoz az úthoz, amelyet számomra elkészített, feleségemmel együtt elkezdtünk bibliakörbe járni, majd 2012-ben konfirmáltam. Azóta aktív tagjai vagyunk a FeTa bibliakörnek, és igyekszünk részt venni a különféle gyülekezeti alkalmakon.
Úgy gondolom, hogy Isten nem véletlenül vezetett bennünket ehhez a gyülekezethez, ahol a lelkipásztoroktól és a testvérektől nagyon sokat tanulhattam az Igéről, Jézusról és a keresztyén életről. Amennyiben a testvérek támogatását elnyerem, akkor presbiterként lehetőségem lesz visszaadni a kapott szeretetet és hozzájárulni a gyülekezet lelki erősödéséhez, ill. aktívan bekapcsolódni a mindennapi munkába azokon a területeken, ahol képességeimmel a legtöbbet tudok segíteni.
A gyülekezet, ahová tartozunk, nem egy hely, ahová járunk, hanem egy közösség, ahol otthon érezhetjük magunkat olyan emberek között, akik fontosak nekünk, és akiknek mi is fontosak vagyunk. Feleségemmel mi ezt érezzük, amikor a templomba, a FeTára, vagy más alkalomra jövünk ide. Presbiterként azon szeretnék dolgozni, hogy minél több gyülekezeti tag érezhesse otthon magát a Deszkatemplomban.
A presbiteri tisztség, véleményem szerint, nem egy kitüntetés, hanem egy szolgálat, amelyet mindenkinek aktívan, odaadással és alázattal kell végeznie. Pál apostol szavaival: „…éljetek ahhoz az elhívatáshoz méltón, amellyel elhívattatok, teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével.” (Ef 4,1-3)