Almási Ferenc együtt díszítette a karácsonyfát a hívekkel a Deszkatemplomban FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS
Van rá lehetőség, el- és befogadni az Urat, nemcsak mint Jézuskát, hanem mint Isten Fiát.
MISKOLC. Ha Katalin kopog, karácsony locsog - mondja a népi megfigyelés. Azt mondtuk gyerekkorunkban, hogy nem is igazi a karácsony hó nélkül. A karácsony tehát hideg. - Tóthfalusy István is hidegnek ábrázolja számunkra az első karácsonyt Karácsonyi leoninusok című versében: „...Künn viharok furulyáznak, tépik a pusztai fákat. S lám, elnyugszik a szél benne, az akol küszöbén. Játszik a gyermek, a karja kicsúszott, nincs betakarva, Mária nézi: nevet - »Fúj az ökör meleget!« Fúj az ökör... s ugye jó lesz? - fürge tüzet vete József: lobban a rőzserakás, mind csupa láng, ragyogás..."
De vajon igaza volt-e ebben az esetben a költőnek? Tényleg fagyos volt az első karácsony? Almási Ferencet, a miskolci Deszkatemplom lelkipásztorát kérdeztük erről.
Nem volt hideg
- Azt kell mondjuk: nem - válaszolta. - Nem volt hideg az első karácsony. Sőt, a mi karácsonyunkhoz képest kifejezetten meleg volt. Betlehem ugyanis, ahol Jézus Krisztus immár 2000 éve megszületett, tőlünk sokkal délebbre van, így melegebb is az éghajlat - mondta el a lelkipásztor.
Most már azonban felvetődik a kérdés: rosszul tesszük-e, amikor a Jézus születését mégis úgy képzeljük el, hogy igen hideg van, kemény, szeles idő, térdig érő hó uralkodik Jézus születésekor Betlehemben? Rosszul teszik-e a költők, írók, amikor ilyennek ábrázolják az első karácsonyt?
- Biztos vagyok benne, hogy nem. Afrikában például Jézust négernek ábrázolják. Szinte természetes, hogy minden nép egy picit a Jézus életével kapcsolatos dolgokat úgy fogalmazza meg, ahogyan az őhozzá közelebb áll. Így válhat igazán belsővé az ünnep. Hogyan is tudnánk hitelesen ünnepelni Jézus születését decemberben úgy, mintha meleg lenne? Vagy hogyan is tudná elképzelni egy színes bőrű ember a Megváltót fehérként? Pedig ahogyan tudja a színes bőrű, hogy Jézus nem lehetett néger, ugyanúgy tudjuk mi is, hogy Jézus születésekor ott Betlehemben meleg volt.
Személyesebbé vált
Ezek a kedves változtatások azt szolgálják, hogy személyesebb lehessen az ünnep a számunkra, hogy személyesebb legyen maga Jézus is, jegyzi meg Almási Ferenc. Mintha itt élt volna közöttünk. És ez azért is fontos, mert a karácsonynak éppen ez a lényege.
- Az Újszövetségben, a Filippi levélben így olvassuk: Jézus Krisztus „Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig" (Fil. 2:6-8). Azaz Isten emberré lett, hozzánk mindenben hasonlóvá. Szintén az Újszövetségben, a Zsidókhoz írt levélben olvassuk: „nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett." (Zsid. 4:15).
Hozzánk hasonlóvá lett
Jézus Krisztus születését úgy adja hírül az angyal Józsefnek, hogy az ő neve Immánuel, ami azt jelenti, velünk az Isten. Karácsony azt jelenti, hogy hozzánk hasonlóvá lett Isten, egészen közel jön, és megmutatja, mennyire szeret bennünket, magyarázza a miskolci Deszkatemplom lelkipásztora.
- Azt tanácsolják a pszichológusok, hogy ha kisgyerekekkel beszélünk, guggoljunk le hozzájuk, hogy érezzék, egy szintre megyünk velük. Karácsonykor Isten egy szintre jött Krisztus által velünk, hogy átölelhessen, hogy megbékélhessen velünk. Szeretetét ajánlja mindnyájunknak. Van rá lehetőség, el- és befogadni az Urat, nemcsak mint Jézuskát, hanem mint Isten Fiát, aki céllal jött erre a világra. Azzal a céllal, hogy megváltson a haláltól, kárhozattól, bűneink jogos büntetésétől, és örök életet adjon. Fagyos a karácsony a mi éghajlatunkon, vagy legalábbis hideg. De azt kívánom, hogy belül, szívünkben legyen meleg. Adja ezt a meleget nekünk az értünk született Krisztus. Találkozzunk vele templomainkban és otthonunkba is hívjuk magunkkal - fejtette ki Almási Ferenc. PGY