„Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek ekkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült. Gondoljatok rá, aki a bűnösöktől ilyen szidalmazást szenvedett el, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek."

(Zsidók 12, 1-3.)

Valószínűleg többen láttunk már evezős versenyt. A legfurcsább benne, hogy az evezősök nem is látják, hová tartanak. ...

„Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek."

(Fil 2,14-16a)

Egyszer a rádióban hallottam egy történetet arról, hogy egy kis falusi iskolában, ahol egy teremben négy osztály is volt egyszerre, egy alkalommal ellenőr ment felmérni, hogy hogyan működik az iskolai tanítás, beült az órára és feltűnt, hogy van egy egészen kicsi lány, akinek még nem kellene iskolában lennie, de ott ül szótlanul az első padban. ....

„Annak a húsz esztendőnek az eltelte után, amíg Salamon az ÚR templomát és a maga palotáját építtette, azokat a városokat is kiépíttette Salamon, amelyeket Hírám adott Salamonnak, és izráelieket telepített oda. (...) Semmiben sem tértek el attól, amit a király parancsolt a papoknak és a lévitáknak, még a kincsek dolgában sem. 16Így készült el Salamon minden munkája az ÚR temploma megalapozásától az ÚR temploma teljes befejezéséig."

(2Krón 8, 1-2 és 15-16.)

A mai igeszakasz egy egészen különleges adattal kezdődik, azt írja az ige, hogy Salamon király 20 éven keresztül építette Isten templomát. ...

- Október 13., csütörtök, 17 óra: Istentisztelet a gyülekezeti teremben.

- Október 16., vasárnap, 8.30 és 10 óra: Istentisztelet a templomban. 9.30 óra: Imaközösség a baba-mama szobában. 10 óra: Gyermek-istentisztelet a gyülekezeti teremben.

"Men­je­tek csak, és dol­goz­za­tok! Szal­mát nem ad­nak nek­tek, de a ki­sza­bott vá­lyo­got be kell ad­no­tok!

Iz­rá­el fi­a­i­nak fel­ügye­lői lát­ták, hogy baj­ban van­nak, mi­vel ezt mond­ták: A napi vá­lyog­mennyi­ség­ből nem sza­bad en­ged­ni!

Ezért ami­kor a fá­ra­ó­tól ki­jö­vet ta­lál­koz­tak Mó­zes­sel és Áron­nal, akik ott áll­tak rá­juk vá­ra­koz­va, ezt mond­ták ne­kik: Néz­zen rá­tok az Úr, és ítél­jen meg ben­ne­te­ket, mi­vel gyű­lö­le­tes­sé tet­te­tek ben­nün­ket a fá­raó és szol­gái előtt, és fegy­vert ad­ta­tok a ke­zük­be, hogy meg­öl­je­nek ben­nün­ket!

Ek­kor Mó­zes az Úrhoz for­dult, és ezt mond­ta: Uram, mi­ért en­ge­ded, hogy rosszul bán­ja­nak ez­zel a nép­pel? Mi­ért is küld­tél ide en­gem?! Mert ami­óta be­men­tem a fá­ra­ó­hoz, hogy be­szél­jek vele a ne­ved­ben, rosszabb a sora en­nek a nép­nek, te pe­dig sem­mit sem tet­tél né­ped meg­sza­ba­dí­tá­sá­ért".

(2Móz 5:18-22)

Tavaly egyre jobban kezdett fájni a nyakam, majd végül a bal kezem is egyre többet zsibbadt. ...

„Ezek után az események után így szólt az ÚR Abrámhoz látomásban: Ne félj, Abrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.

De Abrám ezt mondta: Ó, Uram, URam! Mit adhatsz nekem, hiszen gyermektelen vagyok, és házamat a damaszkuszi Elíézer örökli. Nem adtál nekem utódot - mondta Abrám -, ezért egy házamnál született szolga lesz az örökösöm. Ám ekkor így szólt hozzá az ÚR: Nem ő lesz az örökösöd, hanem az lesz az örökösöd, aki tőled fog származni.

Majd kivezette az ÚR, és azt mondta: Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Ennyi utódod lesz! - mondta. Abrám hitt az ÚRnak, és ő ezt számította be neki igazságul."

Ebben a hónapban, a reformáció hónapjában hitünk és keresztyén életünk fő kérdéseit szoktuk elővenni, hogy megvilágosítsuk azokat Isten Igéjéből. Igyekszünk megtisztítani ezeket minden idegen szokástól, veszélytől. ...

„Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel! Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne." (2Kor 5, 20-21)

Miért kell Istenről prédikálni, mi végre van ez a sok pap? Miért kell hirdetni az evangéliumot? Erre egy lelkipásztor azt felelte:- „Mert félek, hogy az emberek a pokolba kerülnek." ...