Túl a lelki dolgokon, Isten úgy intézte, hogy Kánaán ott és akkor ennyit bírt. És ahogy ezen gondolkodtam ma reggel, egyszerűen megtelt hálával a szívem. Mert van egy ország, amivel kapcsolatban Isten máshogy rendelkezett, ahonnét senkinek nem kell kijönnie. Van egy ország, ami „el tud tartani" mindenkit. Nem csak a dupla tehertételt bírja az az ország, hanem egyszerűen nincs felső limit. Van egy ország, amelynek az áldásai tökéletesen elegek, sőt, bőségesek minden benne élő számára. Van egy ország, ahová születésétől és természeténél fogva senki sem születhet bele, és eredendően nem is akar senki az állampolgára, a lakosa lenni, de aztán amikor valaki megkapja ennek az országnak az állampolgárságát, esze ágában sincs többet máshol keresni a boldogságot, a boldogulást és az életet. Hiszen ebben az országban ismeretlen a szükség, a helyhiány, ismeretlen a gyász, a fájdalom, a gond, a betegség vagy a bánat, a sírás. Mind ezek helyett van igazság, békesség és Szentlélekben való örvendezés. És az Atya Isten úgy rendelkezett, hogy ebbe az országba bárki örökre letelepedhet, aki el-, és befogadja az Atya szeretetét. Jézus az ő golgotai áldozatával minden ember előtt megnyitotta az utat a Mennybe. Aki befogadja Jézust, abban az Atya gyönyörködik és elpecsételi a Szentlélekkel. Jézus pedig helyet készít neki ott. Aztán ha eljön az ideje, „letelepíti" őt az „ígéret földjén" örökre és visszavonhatatlanul.
A Mennyországba való belépés drága mondata: „Jöjjetek Atyámnak áldottai és örököljétek a számotokra elkészített országot!" Ezt egy másik meghívásnak kell megelőznie a te részedről: „Jöjj Királyom, Jézusom, a szívem íme megnyitom!" Testvér, mi a helyzet veled? Beengedted-e már Jézust az életedbe, hogy majd Ő is beengedhessen téged az örök életbe? Abba az országba, ahonnét soha nem kell már félelemből vagy szükség miatt kivándorolnod, hanem megnyugodhatsz és békében élhetsz az idők végezetéig. „Ma még lehet, ma még szabad..."
Dezső Attila - Sátoraljaújhely